|
|
---|---|
Ősz a Kárpátoknak hegységében… | |||||
Feslik már a fű,
Lassan, teljesen száraz. Fűzöld múlóban. Kárpátoknak hegysége, a vidékünk szépsége. * Leszánkáznak a Levelek. Vastag avar. Recsegő lépés… Körbe vesznek nagy hegyek, Dombok, rétek és terek. * Az őstermészet, Hosszú szunyókába kezd. Fenyő büszkén áll! Kis falukban csönd honol, Messze innen a pokol. * Kósza szélvihar Mezőn, réten, hegyeken. Száraz fűcsomók… Kertben tulipán nyílik, Gyönyöre messze hírlik. * Rétek ideje Lassan lejár. Kopárság. Elszáradt virág. Finomság itt az alma, Termesztők diadalma. * A melengető Napsugár, erőtlen már. Fonnyad, hidegül. Minden gyümölcs zamatos, Nem ritka a libafos. * Naplemente, már Felhősen márványosos. Égi akkord, nincs. Csöndes folyó a Tisza, De a legszebb, az biza. * Vörös és sárga Szín örvénylik a földre. Tompított élet. Szép haza a magyarnak, Innen el, nem zavarnak. * Fény, még cikázgat, Bokrok között, meg fűben. Avarba, nem megy! A Kárpátok ölelnek, Hegyek, völgyek nevelnek. * A hűvös évszak, Hideg léptekkel közelg. Nyirkos párát hint… Csodás vidék, jutalom. Természet a hatalom. Vecsés- Beregszász, 2015. október 22. – Kustra Ferenc József - A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam beregszászi Bihari Kitty. A tanka csokor eredeti Basho féle stílusban készült. | |||||
| |||||