|
|
|
|---|---|
 |
|
| Csókoljuk a tegnapot… | |||||
| Csókoljuk tegnapot… epedjük holnapot…
Azt még nem tudjuk, gyógyít lelkivilágot? A múltunk már régen elmúlt, azt átéltük, A jövőnk meg lesz-e és azt hogyan éljük? Az élet pillanatokból áll, de azok nem állnak meg, Velük persze a fájdalom el nem megy, így nem szűnik meg. Maradok... itt élem világfájdalmam, állandóra meg. Vecsés, 2013. október 4. – Kustra Ferenc József | |||||
| |||||