|
|
|
|---|---|
 |
|
| Életváltozás… | |||||
| Imádkozunk, reméljük a jövőt,
Majdcsak végre meglátjuk eljövőt… Imádkozunk, reméljük a jövőt. Múltunk egy már elérhetetlen, biztosan fel nem dolgozott, Mi benne volt, az mára már a semmibe elkalandozott… Múltunk egy már elérhetetlen, biztosan fel nem dolgozott. Végül is az életünk darabokra hullik, mint a törött tükör, A sok tíz év, már nem mond semmit, már az öregség, végesen gyötör… Végül is az életünk darabokra hullik, mint a törött tükör. Ami már elmúlt, azzal nem tudunk, nincsen mit kezdeni, De jő jövő oly' ahogy ideér, kezd a jelen lenni… Ami már elmúlt, azzal nem tudunk, nincsen mit kezdeni. Mindig új a feladat, ahogy a jövő lesz, mint átlényegült jelen, Ezen el-filozofálva el is lehet mélyedni, de ez már jelen… Mindig új a feladat, ahogy a jövő lesz, mint átlényegült jelen. Feladat, nem kell -búban- a múltba tévedve révedni, Feladat, hogy a jövőnek kell maradékát leélni… Feladat, nem kell -búban- a múltba tévedve révedni. Vecsés, 2021. november 30. - Kustra Ferenc József – íródott 3 soros-zárttükrösben. Olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, majd a 2. és 3. sort egyben, így lesz meg a 2 féle látásmód gondolatisága. (Mintha egymással szemben ülve a tortának kivágnánk 1-1 szeletét. Ugyanaz, de mégsem az!) | |||||
| |||||