|
|
|
|---|---|
 |
|
| Vajh’… a sorsod visz el? | |||||
| Inkább várva-hiszem, hogy az ördög hozza el a végit,
Mert szőrbunda alatt, ő viseli a patkós-lábbelit. Halál visz el, vagy a sors? Életed Egy jó sors? Szánakozó Lesz a légyottos? Hiszel, hogy halál vagy lét? Maradj még! Ez vaksors... Jelenünkből várjuk, hogy a jövő megszületik, Ördög viszi el, ha sorséknál másképp készítik… Halál, táncába rángat. Nem kér föl, Feladat: Végítélet? Röptess madarat! Intsél nekem, ha mennél, Madárral… Bocsánat... Ha nem lesz jövőnk, akkor bizony időtlen senkiként állunk, Egy helyben állva mattul és szertefoszlik az összes álmunk… Nem marad, csak a saját bárunk, még a koktélra is várunk! Vecsés, 2016. október 31. – Kustra Ferenc József – versben és „Ku- xiangsi” kínai versformában. Szótagszám=7,3,3,4,5,7,3,3 Rímképlet = axaxaxxa (x = végtelen) | |||||
| |||||