|
|
|
|---|---|
 |
|
| A harcos -2. | |||||
| Ülők folyópart kövén,
Szemlélem, túlont… mesés egy harc! Kard ki kard! Gyerünk. * Útban erre elkapott Valami, én hosszan aléltam. Kard ki kard! Gyerünk. * Felállok, többet látok, Itt vagyok az éles kardommal. Kard ki kard! Gyerünk. * Irigykedek, társak ott, Én lekéstem… csónak is mind túl. Kardom rántsam ki? * Csatazaj ide hallik, Mély víz partján, le-föl járkálok. Kardom cipelem. * Gyönyörű a harci zaj Élvezem paták dobogását. Kardom is menne. * Esteledik, zaj csitul, Én megint ülök. Fönt bíbor ég. Kardom nyugtalan! * Csatának lassan vége, Kis felhők mind bíborszínűek. Kardom figyelmez! * Mögöttem bokor reccsen, Felugrok, perdülők… egy… ellen! Kardom kirántom. * Azzal a mozdulattal Szívét átszúrom, hogy át is ment… Kardpengém véres. * Keskeny a folyómeder Társaim már ott állnak, néznek. Kardom-letörlőm! * Társak szemében látom Elismerést… én is harcoltam. Kardom tokjában. Vecsés, 2020. december 3. – Kustra Ferenc – a harcosról a mese: senrjon csokorban íródott! | |||||
| |||||