|
|
|
|---|---|
 |
|
| A villám | |||||
| A villám, váratlanul lecsapott a csendes eső csendjébe,
Idegingerlő élességgel és dermesztően... fényességbe! Füstdrapériák lógtak… az eső lemosta őket a földbe… Aludtam a csendes eső halk, motoszkáló neszezésébe, Tette álmot pihentetővé, földöntúli létezésébe. Fránya villám, neveletlen, zajong, a maga nyerseségébe. Rosszul ébredtem, felijedtem, hirtelen éltem... létezésben, Mert az ébredésem gyors volt, álmom elmerült a feledésben. Villám, több nem jött, elment az eső, feloldódott semmiségben. Ekkora villámcsapástól vegyes érzéssel lehet ébredni, És emberben ijedtében, gyorsan félelem kezd gyülemleni. Fokozatos ébredés híján, kell oly' terebélyesen kelni. Vecsés, 2015. február 28. – Kustra Ferenc József – önéletrajzi írás. | |||||
| |||||