|
|
|
|---|---|
 |
|
| Holnap is így | |||||
| Hogy tévedtem utat-vesztve,
Mégse bánom: Hátha jövök nagyon gyorsan S Te még nem vagy, nem talállak? Vörös hennás ujjaiddal Nem intettél: Azt akartad, érkezzek meg, Mikor már ölelni-kész vagy. Ha jó szót szólsz, kicsúfollak S hogyha bántasz, Megcsókolom a lelkednek Minden kicsi porcikáját. Ajkad tele megvetéssel S jó csókolni: Lecsókolom kósza vágyad S magam is az ajkaidról. Áldom, hogy vagy s hogy Végzet vagy, Azt is áldom, Nem tudom, hogy tudsz jó lenni S ha csak rossz vagy, így szeretlek. Holnap talán szöksz riadva S meggyalázva Hagyod el h?, öreg párod És holnap is így szeretlek. | |||||
| |||||