|
|
|
|---|---|
 |
|
| szerelem | |||||
| Rámcseppen az es?, mintha a Te csókjaidat érezném magamon!
Mindent megadnék, egyetlen csókodért, de ha mással látnálak a szívem szakadna belé mert szeretlek én ... Szemed mint a háborgó tenger, benne mégis nyugalom, s szerelem. Úszik egy kicsiny rózsa rajta, melyet megvéd az ? kicsiny véd? angyala. Te vagy a kezdet, te vagy a vég, nélküled felh?s az ég . Csak Veled látom szépnek a napot, csak téged szeretlek, remélem tudod! Könnyes szemmel a hívásod várom, a fájdalom ajtaját magmara zárom. Bujtass el, hisz egyedül fázom, s lelkedben szeress, ha néha hiányzom. Két csillag ragyog az égen, Egyek ?k már nagyon régen. Szeretlek suttogják váltig. Egyik te vagy, én a másik. | |||||
| |||||