|
|
|
|---|---|
 |
|
| Nehéz dolog | |||||
| Létezik még olyan csodás dolog,
Amit?l még a szív megdobog. Akad még olyan furcsa érzés! Felmerül? érdekes kérdés! Miért érzem olyan egyedül magam? De ha mellettem van eláll a szavam. Hiányát mikor már alig tudom elviselni, De mégsem akarok bel?le kiszeretni. Hisz ? egy oly csodás teremtés! Meg sem érdemelném szerelmét. Nagy úr a félelem, és az ?szinteség. Szívemet adnám a szerelméért! Mindig, ha egy ajándékot viszek, A mosolyát látom álom szépnek. Többet adok egy apróka doboznál. Vele adom a szívemb?l egy darabkát. De er?sebb-e a barátság a szerelemnél? Er?sebb-e a szívem a kezeimnél? Hogy úgy öleljem át, mint egy hétköznapi barátot, Vagy mint egy szerelmes, aki ?rzi szívében a lángot! | |||||
| |||||