|
|
|
|---|---|
 |
|
| Inferno | |||||
| Sötét rémséges verem, a neve: szerelem.
A fájdalom, s kárhozat helye ez, hova az kerül ki szeret. De jaj, ha a halandó magát Venuszt szereti. A kárhozat sokszoros, a szenvedés emberfeletti. A fájdalom elviselhetetlen, ám Venusz engesztelhetetlen. ...lej? hozzám az Alvilágba, a kérlelhetetlen. Odalép Hádészhoz, kezében testem hamuja. Pokol lesz az egész, létrejön a szent liga. Hádész a gonosz, kerékbetör monoton. Bár halandó vagyok, de bírom, konokon. Míg csontjaim törnek, Venuszra gondolok. Szerelmem örök, nem tágítok. A pokol bugyrában is, gyönyör? testét kívánom. Örökkön-örökké, csak ?t várom. Ixion lett cinkosom, Sziszüphosz barátom, Tantalosz sorstársam,...vállvetve szenvedünk az örökkévalóságban. | |||||
| |||||