Ülök egy padon,nézem a fákat
kecses koronájukkal bólogatnak
s jó reggelt kívánnak.
Gyenge f?szálakon a harmat huncutul mosolyog,
gyöngycseppjeiböl nekem láncot lop.
A mez?t is tarka virágok borítják,
büszke fejüket egymástól elfordítják
mert a tavasz szépségversenyt hirdetett,
még a mocsári gólyahír is benevezett!
A szomorú f?znek zenél a pacsirta
fütyörészik vígan,talán felvidítja.
Pillangók röpködve táncot járnak
pompázó színvilág ékíti a tájat.

...

Hazudsz a szívednek,bár tudnám miért teszed
fájdalmat halmozol lelkedben.
Bátortalan hazugságok kergetnek álomba
szükségtelen a félelem.


Hazudsz a szívednek,sötétség borítja magánytalan
de szomorú életed.
Talán csak egy puha bársony takaró
takarta el gyönyörü két szemed.


Hazudsz a szívednek hogy nekem ne fájjon
leplezed vágyakozó érzéseid.
Kilépnél szerelmes szívem kapuján
de vannak kétségeid.

...

Ne félj attól ha nem fogom a kezed
Belülröl a szívemmel érintelek.
Ne félj,ha jön az éj a sötétség
a holnap napsugarai minket ébresztenek.

Ne félj attól ha nem mondom ki...
a lelkemmel a lelked szeretem.
Ne félj hogy nem találsz rám
a hozzád vezet? utat én is keresem.

Ne félj attól ha messze vagyok töled
a távolság semmit nem jelent.
Ne félj attól hogy egyedül maradsz
er?s,tiszta szerelem az vagy te nekem.

...

Friss tavaszi szell? fújta felém
CSODÁS érzelmek langy illatát.
Mint villámcsapás úgy hasított belém...
Vágyom CSÓKJAID mézédes zamatát.

Véletlen csupán érzelmeink árja.
Sosem gondoltam, hogy létezhet ilyen.
Lelkem csak SZERELMES SZAVAID várja,
Édes érintésedt?l úgy dobog szívem.

Olyan ez nekem, MINT EGY SZÉP ÁLOM,
Melyb?l felébredni sosem akarok.
Rezdüléseidet VISZONOZNI VÁGYOM...

Alig hiszem el, de SZERELMES VAGYOK!
Amit Te adsz, s én adhatok Neked;
Végtelen BOLDOGSÁGOT ÁLMODOK Veled!

...

Nem is tudom,mit mondhatnék Neked,
Örülök,hogy találkoztunk s beszélgettem Veled.
Milyen régóta vártam már erre a pillanatra,
De Te semmi jelét nem adtad,hogy vártad volna.

Szomorú voltam miattad,mindig reménykedtem,
Egyszer csak megszólítasz és azt mondod-tetszel nekem.
Hónapokat kellett várnom erre a napra,
Végre megtörtént,míg versemre a választ megkaptam.

Ha hagynád,hogy végre megismerjél engem,
Szerintem nagyon jó barátok lehetnénk mi ketten.
Ha van egy igaz,?szinte barátod minden napra,
Elmondhatod,hogy szerencsés vagy,hogy megkaphattad.

Szeretném,ha tudnád,az ?szinteség az erényem,
Bármi történjék is,T?led is ezt remélem.
Csak arra kérnélek,ne túl sokat várakoztass,
Az elveszett id?kért,talán még kárpótolhatsz.

Ha tudnád,hogy mennyire vágyom rá,hogy átöleljél,
Kicsit megsimogassál,kicsit szeressél.
Annyira hiányzik egy kedves szó,kis odaadás,
Szörny? napokat élek meg,szívem nem talál vigasztalást.

Nem értelek,mire vársz még,kérlek szeress belém,
Ha csak kicsit is számítok Neked,nem lesz nehéz.
Van valaki a közeledben,ki vágyakozva gondol Rád,
Mindent megadnék azért,hogy végre rám találj.

...

Nem tudhatom sorsom mit hoz nekem,
mily okból kell itt hagyni kedvesem
Csalfa, csapodár vérem miatt állok-e tovább,
vagy nagy kegyesen várva a kénytelen halált.

Bármit is ad a teremt? elfogadom hittel,
de más fiatal fruska nem vonz hidd el.
A halál csak várjon a maga sorára,
Hádésznak nem teszek tallért a markába.

Mert véled van még dolgom itt e földön kedves,
míg lélegzem melletted, szeretetem teljes.
És ha néked már a szerelmem nem kell,
értem az öreg kaszás csak akkor jöhet el.

...