Elmentél messze távol t?lem,
Arcodat keresem a messzeségben,
Szeretném a szádat ezerszer csókolni,
Szeretnélek Téged nagyon Szeretni.
Ahogyan beszéltél nagyon fájt nekem,
Másnak hittelek, de te elhagytál engem.
De most már belátom feleslegesen szenvedtem,
Csak egy fiú voltál, akit valaha szerettem.

...

A szíved kapujáig szállnak szerelmes szavaim. Nyissad ki kérlek, engedd be mindegyiket. Játszi könnyedséggel érezteti szíveddel a szerelmem. Mennyire szeretlek, mennyire vagy Nékem a szerelmem. Serény szívdobbanások, arcodon tündöklik a fény, szerelmes vagyok Beléd, csak szeretni szeretnék. Minden szó, minden vágy, ami elhagyja testem, lelkem, Szeret Téged: hidd el, higyj nekem, és a szíved mélyére kerül.

...

Kellesz nekem, mint virágnak a víz.
Kellesz nekem, mint betegnek a remény.
Kellesz nekem, mint gyermeknek a szül?.

De nem úgy kellesz, mint betegnek a halál.
S nem úgy, mint gyermeknek az árvaság.
S mint virágnak szárazság.
Úgy kellesz nekem, mint egy falat kenyér.

Úgy kellesz nekem, mint a leveg?.
S úgy kellesz nekem, mint az élet.

Annyira kellesz nekem, hogy már félek,
Félek, ha nem vagy velem nélküled csak fél vagyok.
Hisz T?led vagyok csak egész.

Ezért kérlek soha ne hagyj el.
Mert nélküled csak kósza maradok.
S Félember ki hontalan és árva.

...

Valami más volt,
Valami új jön,
Valami jó jön,
Ha valaki itt lesz.
Valami más most,
Valakit várok,
Itt van egy érzés,
Egy régi fénykép,
Homályos emlékek.
Valamit kérek,
Csengess be, kérlek,
S ringass el újra.
Kereshetlek bárhol,
Ha nem akarsz látni,
De te vagy az érzem,
Akire várok,
Csókolj meg újra,
Hogy ugyanezt érezd,
S ne hagy el többet,
Legyél még mellettem,
Legyél az enyém,
Örökre,
Egyetlen.

...

Fagyos tél hóvihart zúdít rám,
De csak rám?
Meleg nyár es?t hoz rám,
De csak rám.
Eszem súgja mennyek tovább,
Hisz ezután csak bánat várna rám.
Szívem ordít, ne ronts el mindent,
Maradj még?
?Ne építs várat, ha hagyod led?lni?
Szeretni valakit?
Valakit, ki nem ismer?
Szeretni valakit úgy,
Kit még senkit sem?
Szívem szerint van esély,
Csak ki kell várni..
De nem tudom,
Hogy megéri-e,
Hogy van-e még esély.

...

Elfordultál

Szemét dolgot mondtál, még rosszabbat tettél,
És tudom éveken át rajtam csak nevettél.
Nem érdekelt álmom, nem érdekelt vágyam.
Hideg volt a szíved, mint nekem most az ágyam.
Nem láttál szépnek, nem láttál jónak,
Bár inkább mentem volna, neki a folyónak.
Mit tehettem volna? elfordultál t?lem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, er?tlen!

Megsirattál hányszor? csak folyt a könnyem
És nem értettem: elhagytál? ilyen könnyen?
Álmom összetörted, lelkem megtapostad.
Csak én lehetek hibás, te kezeid mostad.
Tönkre tettél mindent, mindent elrontottál.
Mosolyogtál ugyan, de nekem csak hazudtál.
Mit tehettem volna? elfordultál t?lem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, er?tlen!

Nincs több vágyam, nem maradt már álmom
Nem érdekel az sem, ha egyedül kell hálnom.
Mindenemet adtam, de neked nem volt elég.
Csak húztad a szádat, ha szívem tártam feléd.
Neked olyan kellett, amilyen én nem lehetek.
És mit kaptam havonta? kussolok vagy mehetek!
Mit tehettem volna? elfordultál t?lem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, er?tlen!

Azt gondolom, most már nincs értelme élnem
Minek álmodjak, ha nincs mit remélnem.
Sokat szenvedtem, mára semmim nincsen.
Elhagyott a remény, mert te voltál a kincsem!
Fekszem, kelek, pár évet még vegetálok.
De ha eljön a nap a temet?ig meg sem állok!
Mit tehettem volna? elfordultál t?lem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, er?tlen!

Tudom, hogy megbántad és talán el is hiszem
Mégsem tudok túllépni egy csomó mindenen.
Fáj minden seb, mit rajtam ejtettél
A sok hazugság, amivel etettél
Nem tudok változni, nem tudok más lenni,
Nem tudlak feledni vagy kevésbé szeretni!
De mit tehetek most már? hisz elfordultál t?lem,
Magányos maradtam, gyenge és er?tlen!

...