Csak annyi, hogy a mozgás, ez a meleg olyan,
mint egy asszony mozgása és melege.
Nem mintha bármi kép volna a leveg?ben,
nincs formának se kezdete se vége:
üres. De bennünket egy asszony síma aranyban
ruhája súrolásaival éget
és a létezés szétbomlott b?ségével,
mely határozottabb önmagánál-
mert az, amit ?, testtelen,
a nyári mez?k illatait viselve
bevallja a szótlan, közönyös, a rejtve
világos, egyetlen szerelmet. ... |