Drága Asszonyom, Antónia!
Régóta tudom: özvegy-árva…
Mélázgatok magán,
Csúszok a vágy-talpfán.
Meg kén’ szereznem Antónia.

Kérek egy randevút Asszonyság!
Ott ébredhetne, kis csókosság.
Koccintnánk’ kávéval,
Frisses lélekhúrral…
Egyeztetnénk, hogy mi valóság...

Drágám! Vágyottam! Antónia!
Legyen az oldalbordám még ma!
Ó, ha együtt élnénk,
Egymást éltethetnénk…
Szívboldogságom, Antónia!

Vecsés, 2021. március 4. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.

...

Keserű a szerelem Ágó,
Boldogtalan szerelem… fájó.
Ölelném testedet,
Bírnám szerelmedet…
Keserű, boldogtalan, málló…

Nőmmé tennélek, édes Ágóm,
Keserűn ölelnélek… fájom.
Tán’ nem is esne jó,
Lelkem meg csak molyol.
Szerelem… tehervonat, Ágóm.

Szívem, hang dörejjel dobogat,
Megőrülök… nem adsz alkalmat...
Ölelj, csókolj gyorsan,
Várnám hamarosan.
Bánat karcolgatja, arcomat…

Vecsés, 2021. szeptember 13. – Kustra Ferenc József – íródott romantikus LIMERIK csokorban.

...

Ha boldog nyugalomra vágysz, mi nem örök,
S a pillanat boldogsága van csak, mi nem örök,
Akkor mielőbb változtass az életeden, mi nem örök.

Ha nem elégszel boldogságával, mi jut neked,
Pedig minden van és meg is van neked,
Akkor téged, a jó, a szép és minden feled...

Ha a lelki felemelkedés vigaszára van szükséged
És ha a pillanat boldogsága emel fel téged,
Akkor ezt csak élvezd, így emeld fel éned!

Ha ki akarsz törni, mert zűrzavaros az életed
És ha a pillanat boldogsága segít ebben neked,
Akkor életen át tedd… és magasztosul éned!

Vecsés, 2013. április 29. – Kustra Ferenc József

...

Magas falak alatt
Vadas falat halad…
Marad az akarat
A falat hadd halad…

Vecsés, 2002. április 15. – Kustra Ferenc József

...

A húsételekhez…

Gyermekkoromban!
Ítéletvégrehajtó
Böllér. Hosszú kés.
*
Alig volt hentes,
Így a nép, otthon vágott.
Hurka és kolbász!
*
Estére terjedt
A töpörtyű illata!
Frissen, fölséges.
*
Jó tartósítás,
Ha húst, zsírral leöntjük.
Vegyszermentes volt!
*
Egyszer éppen mi vágtunk és a disznó már ki is feküdt.
Mindenki gondolhatta, hogy már véglegesen szenderült.

Ötéves voltam és a felnőttek mentek áldomást inni,
Én magamra maradtam és vártam disznó mit fog csinálni…
Vére már nem volt, de gondolt egyet-kettőt és felugrott,
Aztán, uzsgyi, megkezdte, éppen a kapu felé futott.

Futottam, bekiabáltam a konyhába, hogy elszaladt a holt malac
És futottam a malac után, nem ő volt nekünk a szerencsemalac.
A felnőttek is futottak és káromkodtak, le is akartuk fogni,
Ez azonban nem volt egyszerű, életerő honnan... kezdett dolgozni…
Jenei nagypapám rá vetette magát, de malac jól hasba rúgta,
Ő meg fájdalmasan összegörnyedt, később mondta, hogy fáj, nem hazudta.

Aztán a malacka csak kifáradt, mi meg lassan legyűrtük,
Mondták, hogy ilyet még nem láttak, életerőt nem becsültük.
*
Disznó tartása,
Mint vágósertés, direkt.
Akkor is ettünk!
*
Disznótorokban
Együtt voltunk. Szeretet.
Éppen, ki… vágott!

Vecsés, 2016. június 10. –Kustra Ferenc József – íródott: Versben és senrjú -ban

...

Petike! Elmentél feltűnötlenül
És itt hagytál minket, felelőtlenül.
Még nem hiszem el, hogy elmentél, nem vagy…
Mi mind fájdalmasan kiáltunk, hol vagy!

Holnap lesz a temetésed, fájdalom!
Elmentél, Te jó barát… igen fájlalom.
Tudom, jó férj voltál és jó családapa,
Jó kolléga, mindenkinek a támasza.

Rád mindenki számíthatott, csak segítettél,
Józan, teljes és önzetlen életet éltél.
Fájó búcsú szavai hagyják el ajkamat,
Az emléked megőrizzük és a fájdalmat.

Vecsés, 2002. november 10. – Kustra Ferenc József

...