|
|
---|---|
Gondolatok…-3. | ||||||
Ha ledűlnek falak,
Romba dől az összes vigasz! Jő, reménytelenség! * Jön a végrehajtó Visz mindent, lefoglalt a ház. Költözés, erdőbe! * Könnyet akarsz? Sírjál… Bánat ellen, ez tán’ gyógyír! Te vagy bús, úgy sírj Te. * Vadvirágos réten Kirándultam, nekem régen. Üdítő virágok. * Erdők, mezők zöldje Jó kis látvány a szemünknek. Szemgyönyörködtető. * Fehér téli erdő Vadaknak, nem jó búvóhely. A bundájuk fázik. * Közeleg a tavasz! A megújhodás ideje… Ember, megújhodik? * Boldog a pillanat! Néha dereng… tovahalad… Ennyit kell megélni. * Elmúlt emlékeken Elmerengek, bánatosan. Tán’ feldereng, remény? * Élet, egy pillanat Töredék, többi múlt… jövő! Jelenben élhetünk? * Levelek hullanak, Mint egy halott lepkesereg… Tavasz! Feltámadás! * Tó felszínén arcom, Hullámokon összetörik. Torzult a képmásom… * Lennék tökéletes, De, a világ nem engedi… Felmosórongy lettem. * Esőcseppek fednek, Szomorúan vizesedek. Ázott kutya lettem… * Eső veri arcom, Rám néznek, hiszik, hogy sírok. Pedig, annyira nem. Vecsés, 2015. március 25. – Kustra Ferenc József – íródott: HIAQ csokorban, az új szépirodalmi irányzat jegyében. (Én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6. Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz, mint a haikué! Eszmeisége, stílusa haikuval azonos!) | ||||||
| ||||||