|
|
|
|---|---|
 |
|
| Eufória | ||||||
| Miközben a tiszta eufória állapotához közeledem
szükségét érzem egy nagyobb írógép-toknak melyben elférnek alsónem?im az önvádam hegei sebek b?röm radír- gumiján mely mindig önmagát radírozza Miközben a tiszta eufória állapotához közeledem a hold tüzes arcát kínai festmény h?s rizses?jébe rejti s nem alhatok a dörgés miatt e nyári délutánon melyben egy lány lemezt tesz föl mesterkélt szörny? röhejjel aláfestett ?rült szaxofon-kísérletet a másik szobában Miközben a tiszta eufória állapotához közeledem minden várost az utca féloldalára építenek csak és cip?m az épületszárnyakon fölsétálva ablaknyomokat hagy repedezni vágyó párkányokkal s felgöngyölhet? red?nyök cip?nyelvével, jaj, felgöngyölhet? nyelvem zsinegen látom és arcom valami ingán leng a spárgaszáron gúzsbakötött lábú játékkártya-kép lábánál fogva felakasztott Villon És a mama fényképpé halványul kezemben És a papa neve Ludwig elveszett valódi ingatlanterven (elnyelte a víz) Hajób?rönd Yonkers Avenue ahol most lengek és lógok a végs? fán mely vedelve bólong s ahol kórusm?veket dalolnék az önkívület mezején de egy angyal elcsípte heréimet és kasztrált hangom túl vékonyan ugrál a lánnyal ki nevet? lemezt tesz föl a másik szobában Miközben a tiszta eufória állapotához közeledem a szemem árgus kém és madárrá változtathat bármikor engem egy id?t lebíró tunguz robbanás de nem vagyok apokaliptikus srác és nem alhatok a dörgés miatt e nyári délutánon és néma madaram szeme kiszáll a fejemb?l röpdös a világ körül melyben egy lány fölteszi húslemezét És ruhátlan állatsereglet vagyok pucér összhangra vágyva de országokra osztottak fel Tibetben krumplilábakon állok vagyok különös bohócfajta lisztes az arcom hajam leragasztva s nem alhatok a dörgés miatt húsom lejár a t? alatt A lány forgatja megfordítja megfordít engem hogy lejátssza másik oldalam Melle virágzik fügék hasadnak fehér a nap Sohasem térek vissza egyiptomi ruhába bújtam. | ||||||
| ||||||
