|
|
|
|---|---|
 |
|
| Éjjeli B?bájban | ||||||
| Kéjes éjjeleken át hallgatom gondolataim hadát,
Fényl? csillagokra tekintve a suttogó szelek dallamát. "Eljövök ÉN érted, szívedbe zárom mit indítékom enged." Piruló pillanatok terelnek messze fellegembe, S e lángra lobbanó örökkévalóságnál szebbet, Nem talál már az ember, s ha lüktet? lélegzetek nyelnek el testben, Idomul a szellem azt felelve: csak ezt kerestem! Oly mesés vagy a valóságban, s én álomkép a csaló tájban, Minden fényl? mozdulatban megtalálhatsz kéjes éjjeli b?bájban. Merészen minden b?n megbánthat, erényem legy?r, bocsánat. Legyünk mi életek irgalma, s törvények tilalma sem állhat, Úttalan utaink tüzébe, de légy mellettem mindhalálig, Míg életünk le nem hull, az ?sz szüntelen, lomha ürügyében. | ||||||
| ||||||
