|
|
---|---|
Poéta… dolgozik | ||||||
Jókra világítottál rá, ezek, hogy tudd, bennem is megvoltak.
Tollam, te sercintgető, markomban foglak, ügyes vagy, "megfoglak" Poéta társnak, így tudunk szépeket írni, az olvasóknak. * Sorok, szépre írtak, Sugárzó mondanivaló. Szárnyaló gondolat. * Amikor az én tollam sercegett a papíron, Hangja recsegve sikított, nem volt az bariton! De a lenyomata! Az örökre maradt betűk és szavak! Pazarul pergamenre karcolta szavakat, mik nem vadak. * Fogyjon el a tenta, Ürüljön ki kalamáris. Papír, betűhalmaz. * Az utókor, majd vajh' fogja-e olvasni a sorainkat...? Ezt már nem tudjuk meg... és tán' kezelik-e, mint nyomainkat...? Vecsés. 2014. november 28. – Kustra Ferenc József – íródott: versben és HIAQ –ban… | ||||||
| ||||||