|
|
|
|---|---|
 |
|
| Nézd | ||||||
|
Szomorúan flangáltam, szakadtan a kiskésit, szenvedtem frontálisat felismerhetetlenségig. Százféle szelektált forma , szókimondó furja szégyene fantomként századokik folytogatja! Sziklának fújt a szél fáradt, száraz falatként - Szaporán foltozz! Szólitottak fel szeret? feleim. Szilárd felh?kre szaggattam felh?tlen szellemi fedelet a szebb és felértékel?d?tt szabad feleknek hol... Szívembe faragták a szerelem fantomképét szépen fülelem a szenvedélyr?l formált elképzelését, szállok felfelé a szokatlan aforizmáktól mosolyra áll a szám a farodizmától így született a mottolya: - Szeress! Ez a fontos szentül fogadd és így tovább... szüntelenül filozofál míg a szememre fókuszál. Ez a szokásos formalitás szakasztott forditotja a szófordulatot szavakkal fabrikálva szorva fujja. Szepl?n innen , féléven túl SZÍVEMFÁNKJA az üzenet szabadid?mben százlapos szinfónia született! Számtalanszor szemethuny néha fedd és szekiroz amit kell szóvá tessz, szelíden egy csókót szervírozz! Szikrákkal finomitva szakitunk trenddel, hagyománnyal mint Sziranó vagy Fióna feln?tésszel, felel?s szabványban szerepl? forma szerint finoman szorittom két kezét - Nézd te szegf? illatú, szeder ajkú, százszorszép! | ||||||
| ||||||
