|
|
|
|---|---|
 |
|
| Ne hagyj el! | ||||||
| Köszönöm a vigaszt, amit szeretnél nyújtani Nekem,
De az Én holnapom mindig, minden nap, rosszabb lesz, Igaz az életünket nem, csak magunk formáljuk, Azok formálhatják, akiknek engedni hagyjuk! Haladnék, de nem tudok, mert nincs az velem, akit szeretek! Nem vagyok er?s, mint ahogy mutatom, Egy gyenge lelk? n? vagyok, akit a vágyak éltetnek! Ha nincsenek ezek, a lelkem a testemmel el van veszve! Ne hagyj el, kérlek, ki az életet adja nekem, Hisz Te vagy számomra a föld, a víz és a leveg?, Ha nincs a lábam alatt a talaj elesem, Ha nincs a víz mi éltessen, akkor elszáradok, Ha nincs az éltet? leveg? megfulladok! Te vagy nekem a lét, amit nem tudok nélkülözni! Mert Nélküled nem létezem! | ||||||
| ||||||
