|
|
|
|---|---|
 |
|
| Szeretsz ? | ||||||
| Szeretsz?
Mért sírod el magad, mikor suttogva mondod, S ezek a kicsi finomka dombok Mért játszanak földrengést az ujjaim alatt? Szeretsz? Nézd, zavart, ijedt mosolyomon át, Most megérezheted, ha akarod, Hogy meghatódtam, hogy sírok bévül, hogy friss lombkoronák Zúgása csapta meg egyszerre a fülem, S hogy mit daccal és g?ggel zártam kívülem, Most újra betör hozzám, és a nyakamba ugrik, S fuldoklásig szorít s ölel a vágy. Szeretsz? No, ülj le szépen, kedvesen a térdeimen, Hajtsd hátra, lassan, a vállamra nyakad, Így, megadva, meghódolva hagyd el most magad, Hadd nézzelek, S még egyszer puhán s zeng?n hadd próbálok szólni, Hadd élvezem magam, gúnyosan s betegen: Hogy fáradt szívem megint csak érzeleg. Csitt! véletlen diadalom, csitt! égb?l pottyant csodám, Lealázó, kínlódó "lám-lám" csatán Hadd szokjam meg egy kicsit most, hogy újra, újra szeretnek, Hadd szúrjam szíven magam: Hát oda a rezignációm? Be olcsón vett meg Egy kis sz?z nyafogása... Húnyd le a szemed, Most kegyetlenül könnyeim erednek. Hát te vagy, te vagy a forró kása, Amit kerülgettem, hát te vagy az új? Hadd röstellem agyon magam! Kinyitod a szemed, és azt ragyogja: Minden rendben, Egyszer? és édes az élet! - Ó, tudod-e, kis bolondom, hogy most megölnélek? - S én nézlek - s megrándul a vállad a kezemben... | ||||||
| ||||||
