|
|
|
|---|---|
 |
|
| Párhuzamos Jelenek | ||||||
|
VERZE 1: Párhuzamos jelenek, hol egy színpadra szóló jelenet, Játszódik kett?nk köztes tereken, merre jársz már? Mond meg te nekem. Egy halovány jelképet keresve lelkem, azt súgja rejtélyes hangon: Ordító ihletek törnek ki bel?lem, szállnak szabadon a szavakon túl, Lelkem sötét forradalmat vív, hol széttép? szólamok színesítik világom, Párhuzamos jeleneken át, ha kell minden gondolatban a királyfit játszom, A törvényt áthágom, ha szükséges, EX egy ördögi önkéntes szerepet ölt, Szintenként fordul a Föld velem, gallérom takarja arcom szüntelen Vakít a napsugár, a fényt követem lassan a látóhatár már mögöttem, Tovat?n? pillanatok peremén szél mossa könnyem, visszhangok köröttem, Fülemben hallatszanak lágy kacagások, szememet igézik meg a látomások, Felizzó süket vallomások nyugvásra várnak, hontalan vándora vagyok a világnak. REFRÉN: Párhuzamos jeleneken át, próbálom áthidalni az éjszakákat, Ébren álmodom, titokban téged látlak! Most mi tév? legyek, most mit csináljak? VERZE 2: Az a hely talán hol megtalálhat egy lány, csak hitvány talány, Halványuló gondolataim fojtja el már a magány. Bár, ha párhuzamos jeleneken át rád találok ma már, Minden gondolatom ott megoszthatom veled, ?szinte leszek, én ?r szívedben, hol próbálom kedved, Egek távlatába emelni, indulatos hangulatú mámort kelteni benned. Felperzsel? szólamom remélem sosem felejted el. Olvasva soraim szüntelen minden érzelem a magasba terel téged, Papírra vetnék számtalan szebbnél-szebb emlék képet, de félek... Bármit megtennék érted, a poklok-poklába is utánad szállnék, Vigyázom rád ragyogó csillagom, a sötét éjszakákon át is álmodra találnék. REFRÉN: Párhuzamos jeleneken át, próbálom áthidalni az éjszakákat, Ébren álmodom, titokban téged látlak! Most mi tév? legyek, most mit csináljak? | ||||||
| ||||||
