|
|
|
|---|---|
 |
|
| Az életem ladikja! | ||||||
| (3 soros-zárttükrös)
Már régen fölismertem, hogy a koporsóm az életem ladikja, Egyben a kalodám is, mert a láncokkal bele vagyok koncolva… Már régen fölismertem, hogy a koporsóm az életem ladikja. Úgy is érzem magamat, mint aki az életben föl van koncolva, Szakíthatatlan láncokkal, hogy ne maradjon üres az ladikja… Úgy is érzem magamat, mint aki az életben föl van koncolva. A lélekfájdalomtól csak hörgök, mint kinek tüdőgyulladása van, Erre orvos nincs, gyógyszer segítség nincs, csak változtatási vágyam van… A lélekfájdalomtól csak hörgök, mint kinek tüdőgyulladása van. (Senrjon) Éltem saját koncában, Éltem ladikjában utazok. Szél fú’ ladiknak! Éltem nagyon hullámzik, A ladik meg dobál engemet. Így hova jutok? Éltem, már jó hosszúra Sikerült, eddig is… Még mi lesz? Ladik még bírja! Könyörgők én kikötve is a kegyetlen sorsomnak, Adjon már kegyelmet, az öreg, lassan elmúlónak! Mért is jó ennek, hogy vele egy sorban csak szenvedek, Holott tudom, nélküle, sokkal jobb ember lehetek… (3 soros-zárttükrös) Tudom, hogy ez a trágya élet, másoknak a mocskos hagyatéka, Pedig én itt, nem is tehet semmiről, mondom múltba belelátva… Tudom, hogy ez a trágya élet, másoknak a mocskos hagyatéka. (Bokorrímes) Átkozott lettem, így születésem óta elátkozott vagyok, Le vagyok láncolva, pedig tán' jó lenne… ha arcomba marok… Átok elől nincs menekülés… egy lehet! Élek vagy meghalok! Vecsés, 2020. november 27. – Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában, ami azt jelenti, hogy a vers, téma-azonos, de, különféle szerkesztésű versszakokból áll össze! Önéletrajzi írás valós történésről. | ||||||
| ||||||
