|
|
---|---|
Hangos szél… | ||||||
Végig süvölt…
Hangos szél... végigsüvölt a háztetőn, Dübörögve... mint lovas had a mezőn. Engem üldözne, de én lekushadok, Védelmet ellene, sehol nem kapok. Elvagyok, mint cirkáló a tengeren Egy csóró pórnép vagyok a végeken. Én lennék más... pici szerencsém volna, De nincs (!) csak a pech szól... utolsó szóra. Már kitörnék, mint bika karámjából Mert már elegem van az olcsóságból… Én megtennék többet is, ha tudnám mit! Fogadnám, bárki... őszinte segélyit…. Vecsés, 2002. december 20. – Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||