|
|
---|---|
Holdfény az ősi jel | ||||||
A holdfényt, TANQ –ban örökítette meg a szerzőpáros…
Öreg Hold aluszik, Napsütésben semmit sem lát. Most még, napfény az úr! Kedvesem a Nap, alant jár, Ásítva szívem estre vár. * Este olyan derűs, Felhő nincs, meleg még maradt. De, már Hold is látszik. Nyári est meleget áraszt, Sarlóm ezüstös fényt fakaszt. * Jól beesteledett. Tóban víz, kissé hullámzik. Szép holdfényárnyékok. Sugaram tó vizén siklik, Árnyékom tovalopódzik. * Magányos és sötét Az éjszaka, holdsugárral. Izzadós lett… este. Felhő eltakarja arcom, Harcolok, izzok, nem hagyom. * Holdfény sugara, csak Úgy befesti a kerteket. Halk-halvány árnyékok. Ezüstport szerteszét hintek, Kertek ezüst-kékek lesznek. * Az éjjeli holdfény, Az erdőbe bekukucskál. Holdsütötte tájak. Fénylábam erdőkig nyúlik, Faágon bagoly ocsúdik. * Egy gyors hullócsillag Nagy huncutul, csak elrohan. Hold, meg ezüsttel fest… Kishúgom mellettem suhan, Csak tudhatnám hová rohan? * Fűtenger özöne, A holdfényben úszó tájban. Vaddisznó már fekszik. A mezőt csillámmal hintem, Füvét harmattal díszítem. * Fénylők a csillagok És patakban türköződnek. Holdsarló is látszik. Ezer kistestvérem úszik Tótükrén, árnyékuk látszik. * Ég türkizkékes volt… Hold, ezüsttel átfestette. Felhők, most nincsenek. Derűs éjben hátam mögött Végtelen kékkel, ügyködök. * Öreg Hold csak ballag, Mint létnek harmóniája. Sok-sok ezüst fényt szór. Jó itt fenn, csak szépet tenni. Késő, búcsút kel inteni. * Kezd már pironkodni A hajnal, csendesen ébred. Holdfátyol, eltűnik. Elfáradtam, el kell mennem, Ébred kedvesem... Reményem. Vecsés, 2016. december 26. – Szabadka, 2017. május 26. – Kustra Ferenc József - a HIAQ -kat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe: ”Hold voltam egy nyári éjen”. | ||||||
| ||||||