|
|
|
|---|---|
 |
|
| Kérdésem van | ||||||
| Kérdésem van, hogy meddig tart az égi végtelen,
Meg, hogy a sok csillagot mi tartja a végeken? Ja! És még, hogy a napfény tüze honnan végtelen? Kérdésem van, ugyan a fránya nyár, hogy fér össze a viharral, Meg, hogy mi lesz a viharos szél által tőlem elfújt kalappal? Ja! És még ha szütyőg az elázott cipő le vele, hamarral? Kérdésem van, az élet miért nem szép, én nem haragszok rá, Meg mások mért' haragszanak, én erre nem nagyon szoknék rá? Ja! Párkapcsolatban vannak viták, pedig még nem szoktak rá... Kérdésem van, miért van, hogy nappal a Nap, éjjel meg csak a Hold mosolyog, De, ha az ég beborul, akkor nem látszik, hogy éppen melyik-ki mosolyog? Ja! Miért vannak rossz kapcsolatok, hol nem látod, néha, másik mosolyog… Kérdésem van, bár az élet nem végtelen, sokszor, sokan, kéretlenül beleszólnak, De lehet, nem is tudják az okokat, eredőket, csak tudósan beledumálnak? Ja! Mindenki átgondolhatná, hogy mit mond és tesz, de miért rajtam filozofálnak? Vecsés, 2020. december 30. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás, belső rímes, bokorrímesben. | ||||||
| ||||||
