|
|
|
|---|---|
 |
|
| Sárgulnak a levelek… | ||||||
| Itt az ősz, szépen sárgulnak a levelek,
Séta az avarban, lassan tovább megyek. Az éves elmúlás jön, mi törvényszerű, Embernél is van ősz, ez is… időszerű. Levél lehull, maradnak a kopasz ágak, Embernél rögzülnek a régi fájdalmak. Hosszú-e vagy rövid, embernél egy ősz van, Hosszú vagy rövid az élet, ez csak egy van. Meg is lesz, mi meg van írva sors könyvében, Nevetés, vagy sírás látszik a szemében. Sorsunknak két részben vagyunk a kovácsa, Múlandó életnek, testünk csak a háza. Lombhullást követni fogja a hideg tél, Elmúlástól emberfajta fölöttébb fél. Már nem félek, úgyis eljő, aminek kell, Én már nem harcolok, mint hős a végekkel… Vecsés, 2005. október 17. - Kustra Ferenc József – íródott: őszi meditációban… | ||||||
| ||||||
