|
|
---|---|
Az ősz üdvözlete | ||||||
(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
Levélhervadásnál kinyilvánul a halál véges, méla bája, Levelek meg leszállnak az addig fentről úgy csodált, nézett tájra... Levélhervadásnál kinyilvánul a halál véges, méla bája. Van még, amelyik a régen volt tavaszról elmélázik, De nézi a talajt, hogy ott hova szálljon le… sárgállik. Az őszi időjárás üdvözlete, hogy sok levelet elküld, Az avarban meg egy nagy csapat lesznek… vajh’ mint ennyi menekült? (Septolet) Elmúlás, Hervadás, Nagy utazás. Levelek! Menjünk együtt, Magány kiüt… Úgysem kell már árnyék, Fényjáték… (Bokorrímes) Leszállunk és a lépéseket puhává tesszük, Talán még a hóesés előtt jól elmerengünk… Elmúlunk, avart összesöprik… megöregedtünk! (3 soros-zárttükrös. Fával még megbeszéltük, hogy nem sírjon, tavasszal jönnek az utódaink, Majd megint zöldek lesznek, fölfogják a szelet, emlékeznek utódaink... Fával még megbeszéltük, hogy nem sírjon, tavasszal jönnek az utódaink. Vecsés, 2020. augusztus 27. –Kustra Ferenc József– Alloiostrofikus versformában íródott. | ||||||
| ||||||