|
|
|
|---|---|
 |
|
| A múlt varázsa… | ||||||
| Torz idő a múlt,
Kopott sírok porosak. Kínban szenvedés. Vonat halad, kattogással, Lassan, vágányjavítással. * Múlt nem ismeret, Súlyos lélekszegénység. És elbutulás. Áthaladunk szikes réten, Madártáncot látunk éppen. * Reszket a tudatunk Szembejön velünk a jövő… Az arcunkba nevet. Nagy Alföldünkön haladunk, A nap ránk süt, biz’ izzadunk. * Álmok égben jártan, Bizakodva, reménykedőn. Múlt, olyan, amilyen. Látom, versenyt fut, őz csapat, Kis gida, nagyon lemaradt. * A múlt fényei, Vissza, már nem hozhatók. Keresd, szépséget… Odébb van, nagyobb belvíz tó, Gólya áll, szeme kutató. * Eltemet múltad? Hiszed, hogy a jövő szebb? Mért hitetlenkedsz? Vágányjavításnak vége, Indul mozdony füstölgése. Vecsés, 2016. május 1. – Kustra Ferenc József – íródott: TANQ -ban. Alatta a versrész címe: „Utazás az Alföldön”. (4. és 5. sor a vers!) | ||||||
| ||||||
