|
|
---|---|
Az estfény | ||||||
Az estfény eltűnik a napfény elaludtával,
A sokasodó felhők, felérnek egy dunnával. Erdei manók mennek aludni, párosával. Szép Este Bágyad most, Csillagtalan, Mégis reményes. * Csillagösvényt most a dunnától nem látni, Mert a dunna egybefügg, ezt nem engedi, Ettől ott vannak lovasok seregei. Alkonyi vágyad Mint részeg tánc jár már át. Küzdő csillag vagy. * Később már a fák közé feszített pókháló sem látszik, Kutya is már házában van, az apport-fával nem játszik. Kiscsikónk délután még viháncolva ugrált az udvaron, Most meg már a gyertya mellett néz ki az istálló ablakon! („erős vágyakozás” „Ku- xiangsi” - 7, 3, 3, 4, 5, 7, 3, 3 Rímképlet = axaxaxxa) Valami csodás éled. Remény is, Mert nézed A csillagot, Ott ragyog véled... Messze fenn, végtelenség. Angyalok, Veszélyek... * Elcsendesült minden, esti harangszó is messzire ment, Elteszem magamat holnapra… a holnap is eszement? Vecsés, 2018. február 27. – Mórahalom, 2018. július 2. – Kustra Ferenc – A verset én írtam, alá az apevát, a haikut, a kínai versformát, szerző-, és poétatársam Farkas Tekla. | ||||||
| ||||||