|
|
---|---|
Jóról és a szépről… Oximoronban | ||||||
Tele van a világ, hangsúlyos, szép szavakkal,
Az ember meg papol a jóról és a szépről, Közben meg éli életét, vaskos hazugságokkal, Mert nem vevő a valós állításokra, már régről. Modern ember agya többségében kimosott, Mint a használt, régifajta gyermekpelenka. Mit hall, nem tudja felfogni, neki az nem tisztázott. Agya is olyan unalmas, mint egy gumipelenka. Emberek többsége, maga a terelt tömeg, Nem tudja, hogy csődtömeg. * Harsogja a maga igazságát, Fennen hirdeti szabadságát, Elárulja, a taposhatóságát. * Kommunikálni nem képes, Szájából a szó, mind véres… Magának készséges. * Mindenhonnan hallani az oly’ szép szavakat. Ne hidd a hazugságokat. * Versenyben hordja rőzsét Vasorrú bábával, vesszőjét. Hiszi, több lesz! Fenét… * Kirándulni centerbe jár, Ott hallott dicséretet már, Mit hazavisz, bélsár. * Ne hagyd magad, szívják véredet, Itt a tavasz, megjött kikelet… * Álomban kószál Az elérhetetlenség. Vágy teljesülés. * Szerelem jege Akit elért, elveszett! Zöld szemű szörny les… * Nevetés, lehet, Hogy fájdalom álarca. Mindig mosolyogj? Vecsés, 2015. április 25. – Kustra Ferenc József- Versben, 10 szavasokban és senrjúban… Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szavakat kombinál. Többsége nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza a dolgoknak azt a részét, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül. | ||||||
| ||||||