|
|
|
|---|---|
 |
|
| Elsorvadt levélhalmaz | ||||||
| Ősz miatt elsorvadt levélhalmaz a talpad alatt,
De, hogy rálépsz, emiatt nehogy ostorozd magadat. Ez bizony benne van az életben, ez az elmúlás rendje, És majd jön biz' a tavasz és lesz új levél… növény új sejtje. Tavasszal, lesz talán bú vagy esetleg harag, De mi nyugodtan pihengetünk a fák alatt… Tavaszi nap sugara villódzva töri meg a süket csendet, Közbe sajnálkozva nézzük, egy koldus… szemetesben rak rendet. Most még az életvonatom száguld a ködben. És én komoran, csendben, csak ülök a csöndben. Azon mélázok, hogy mikor lesz már melegedő tavasz, És bízok, hogy eljő, ki kell várni, ez csak életszakasz. Ez egy téli vonat, érzem, hogy fűtenek, De bennem már tavasziak a vágyképek. Majd ez a vonat lefékez, megállunk múló télben, Kinézünk és gyönyörködünk a tavasz szépségében… Vecsés, 2015. február 4. – Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
