|
|
|
|---|---|
 |
|
| Itt van már az ősz a temetőben | ||||||
| Versben és senrjúban…
Itt van az ősz, lehull a falevél A temetőben zizzenve zenél. Érezni még benne a nyári éjt De ősz már kergeti a meleg szélt. Hallom a zenét, Szél arcomat simítja. Jó és élvezem. Sírt is simogat, Kedveskedik ősökkel. Szép gesztus tőle. Nem csak én hallom ezt a szép szél-zenét, Másoknak is melengeti a szívét. Az ősz az jelenti, hogy már vége a nyárnak, Jövünk szeretteinkhez, mert ők biztos várnak. Nyár-tél keverék Az ősz, Halottak napja. Ősszel jőni kell. Voltam nyáron is Itt, a szeretet hozott… Emlékápolás. Tavasz, a nyár, az ősz és tél folyvást bennem él, Mint ahogy az őseinkhez folyvást jőni kél. Koszorút hagyunk és meggyújtunk sok kis mécsest itt hagyjuk e szeretetlángot eme fényest. Ősszel eljönnek Gereblyéznek, sírt ápol. Ide szív hozza! Nyár még bennem él, Régi emlékről mesél. Lélekemelő. Kedveskéim, jó volt, hogy voltam a közeletekben, Közben szél zizegtette leveleket a fövenyen… Szívemben az örök szeretetek zenél, A gyenge fuvallat emlékeket mesél… Vecsés, 2014. szeptember 8. - Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
