|
|
|
|---|---|
 |
|
| Őszi falevelek a síron | ||||||
| Őszi falevelek, minden beborítanak a föld felett,
Légben, szélben is sodródnak, elsuhannak a sírod felett… Változik a nyári zöld levél, Itt az őszben lett barna levél. Változik a világ, Ti elmentetek, Mi maradtunk, gyászolunk benneteket. Beszélgetni, egymást átölelni már nem tudjuk, Hiányotoktól, folyvást csak elakad a szavunk. Hoztunk nektek emlékeket, virágot, koszorút és gyertyát, Ezeket letesszük sírotokra, gyújtjuk a faggyúgyertyát. Most úgy érzem is közelségeteket, fogom a kezeteket, De nem! Sajnos… Csak élet pajkoskodik… Őrzöm az emlékeket. Azok rám törtek, eluraltak és visszarepítettek! Kicsit most úgy érzem, ezen a napon… ismét veletek. Meggyújtom, és majd leég csonkig is talán a fehér gyertyaszál És a szeretetteli melege a mennyekbe utánad szál. A halál szárnyán tovaszálltál, Porból lettél és porrá váltál. Hulló, színes őszi falevelek, minden beborítanak. Hulló, színes levelek, fejfádra színes halmot takarnak. Vecsés, 2013. október 29. – Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
