|
|
|
|---|---|
 |
|
| Szép naplemente… | ||||||
| A szép naplemente, olyan csendes és meghitt,
Imára kell kulcsolni a kezet és a hit Járja át a lelkünket, csendben elmélkedünk, A világról, közben hitünkben elmerülünk. Fák ritkás lombjain átszűrődő, vörösben játszó fények, Olyanok, mint a templom ólomüveg ablakai... szépek. A nap már bicegve halad az égbolton, Persze edzett volt már, az esti menybolton. Én félve nézem őt a sűrűsödő homályból, Látom a sötétet, sajnálom, elmegy a mából. Nap, éjjel biztosan álmodik, holnap is... legyen. Nekünk, ha süt, derűs, meleg örömet szerezzen… Vecsés, 2012. április 1. - Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
