|
|
|
|---|---|
 |
|
| Bliccelni fogok… | ||||||
| Közeledik… lehet már csak bliccelni fogok, az élet vonatán.
Majd mikor végleg felismerem, hogy nincsen már menni… hova is mán. Amikor már talán torz frizurába fésülöm a hajamat És az lesz a legnagyobb baj, ha már nem ismerem meg magamat. Ezt a csúnya sorsot, nem kívánom az ellenségemnek sem, Maradjon az élet, tiszta fő, egészséges lelkiségem. Az idő bizony, láthatóan kortalan, itt nincsen véglet, Előbb-utóbb mindent és mindenkit utolér az enyészet. Mi is csak történelem leszünk, míg élnek, akik ismertek. Utána, múlt tömeggé válunk, az utódok sem ismernek… Vecsés, 2012. november 5. – Kustra Ferenc József – Önéletrajzi írás. | ||||||
| ||||||
