|
|
|
|---|---|
 |
|
| Homoksivatagban… | ||||||
| A monumentális homoksivatagról… monumentális haiku és senrjú csokorban
Homoksivatag, Éhség, aszály és halál. Félelem éled. * Itt kirándulni? Ez nagy tévedés lehet. Utolsó lehet… * Téves felmérés. Nem turista útvonal. Lassú, kínos vég… * Itt nincs nagymenő. Túlélők, temetettek. Nyertesek: haza! * Sivatag. Homok. Üst nincs. Purgatórium. Ez kegyelmetlen! * Sivatag maga A perzselő pusztaság. Élő pokol vár. * Ott kirándulni Víz és élelem nélkül? Ez vég kezdete. * A homoktenger Hullámzó! Éles árnyék. Dűnék és völgyek. * Végtelen bucka, Tenger, perzselő hőség. Félelem támad. * Délben a hőség Izzik! Halálos, szép táj. Szomjhalál kerget. * Szolgáljanak a Lábaink minden úton. Veszély ne legyen. * Rémülethelyzet! Skorpiók is elbújnak. Árnyék itt nincsen. * Forróság ölel, Utolsó csókot adja… Nedvet mind kiszív. * Sivatag; égő, Tűzköpő földi pokol. Nincs feloldozás! * Leszálló sugár A napból kegyelmet hoz. A létvánszorgás! * Térd rogyadozik. Agy olvad, már nem tiszta. Felfogni nehéz. * A legnyomasztóbb Félelem, a pusztulás. Víz, élelem, hő! * Egy kis kavicsot Szopogatni, legyen nyál. Vég ólálkodik. * Minden perzselő! Pánikvágy, menekülés! Ezt leküzdeni. * Ahogy süt a nap A senki földje fölött… Árnyék: ötven fok! * A láb feldagad. Eső tán csak lélekben. Mosoly: halálarc… * Hideg csillagok, Éjjeli hűvös menet. Mély alvás úgysincs. * Nappalok heve. Éj, dermesztő hidege. Sötét vacogás. * A kétely magja Is felüti a fejét. Homok és homok… * Szikrázik a csönd, Meleg szellő sem rezdül. Finom por… lebeg. * Cserepes ajak, Gyulladt és vörös szemhéj. Napfény belemar. * Élet jele is Elbújik, tikkadt világ! Néha egy kígyó. * Csak homokszemcsék. Sivatagi nap perzsel. Élve aszalás. * Itt semmi sincsen, Több napi járásra sem. Homok folyamok. * Még menetelés. Isten tudja, mi jön még. Ima itt segít? * Elkeseredett Lépdelés semmi felé. Végtelen órák. * Az ingerültség Térdre löki a vándort. Térdre, imához! * Erőt bénító Napsütés. Forr a homok! Ez szimfónia… * Halál az intő! Ujjai fölmerednek! Még nincs itt idő… * Hőség szipolyoz, Erőt, agyat és lelket. Testet aszalja. * Elcsigázottság, Ideg gátolja alvást. Kimerülés jő. * Abroncs szorítja Koponyát, mint hordó bort. Porcika sajog. * Tűző napsugár. Rendezetlen gondolat. Hő-tőr döfése. * A lábduzzadás Lett az első biztos jel. Halál hírnöke. * Fejet szaggatja Hőség, lelket letipor. Banánérlelő. * Sült kígyó szelet. Nyúzva, sütve megmentőnk. Kígyó vadász él! * Utolsó órán Hálás lennék életért. Tisztán csengene. * Utolsó percen Lélek csendje kongana… Szél üzenete… * Nincs víz, csak megyünk. Állat és élelem nincs. Megúszni? Csoda… * Homokviharban Nem voltunk, az elkerült. Homoklélegzés. * Merengő homok. Dombok folyvást mozognak. Süketítő csönd! * Az éjjel hideg, Fáradtság, idegesség. Éhség mar lelket. * Hamis hajnali Derengés, rettegtető. Tán utolsó nap… * A reggeli nap Oszlatja a hideget. Ekkor jótékony. * Itt nincs olyan, Hogy megadjuk magunkat! Az a vég vége! * Elöl valami lesz? Lesz a homokon kívül… Út vége lesz-e? * Folt, formát ölthet, Remény bizonyosság lesz. Fák, víz, oázis! * A csodás, hűs víz Hívogatón csillogott. Életfolyadék. * Fekve szürcsöltük, Lefetyeltük, mint állat. Elsősegélyhely! * Négy és félnapi Küzdelem, keservmenet. Szerencsemenet! * A csend muzsikál! Kivágja a magas c –t. Létünk, vég nélkül? * Ezt a kalandot Túlélni… Úr kegyelme! Az élmény örök. Vecsés, 2014. augusztus 8. – Kustra Ferenc József –íródott: megtörtént esetről írt dokumentumregény alapján… A Gulágról gyalog menekültek a rabok, 5000 km –t, Indiába. [2 m -s hóból az 50° feletti sivatagon át… végig bujkálva!] | ||||||
| ||||||
