|
|
|
|---|---|
 |
|
| Az írás, mesterség… 5/6 | ||||||
| Élmény (külső indíték +egyéni színek) + író = irodalom
Az író nem engedheti meg a nyelv eszközeinek a felhasználásakor, A helyes szóhasználaton kívül, a művészi stílusnak, alkalmazásakor, Hogy ne feleljen meg művészi feladatnak követésekor, alkalmazáskor. A stílus feladatkörét oda vezetjük vissza, Hogy a lelkünk ezt a feladatot meghatározta. Ahonnét indult, lélek azon birodalmába, Elhelyezzük a stílus megértése házába. Az élmény és az író kapcsolatából lesz az irodalom, Ezt részben külsőséges szálak fogják össze…. a bizodalom. Legtöbbször valami külső indítékra jön izzásba az író lelke. A kifejezésre törekvés, hogy az olvasónak jó legyen élménye. Az író saját lelkéből adja hozzá, a saját egyéni színeket A téma-azonos alkotások ezért, mutatnak különbözőséget… A kifejezésben is, kifejezetten is mutatják a különbséget. Élmény (külső indíték +egyéni színek) + író = irodalom Az író nem engedheti meg a nyelv eszközeinek a felhasználásakor, A helyes szóhasználaton kívül, a művészi stílusnak, alkalmazásakor, Hogy ne feleljen meg művészi feladatnak követésekor, alkalmazáskor. A stílus feladatkörét oda vezetjük vissza, Hogy a lelkünk ezt a feladatot meghatározta. Ahonnét indult, lélek azon birodalmába, Elhelyezzük a stílus megértése házába. Az élmény és az író kapcsolatából lesz az irodalom, Ezt részben külsőséges szálak fogják össze…. a bizodalom. Legtöbbször valami külső indítékra jön izzásba az író lelke. A kifejezésre törekvés, hogy az olvasónak jó legyen élménye. Az író saját lelkéből adja hozzá, a saját egyéni színeket A téma-azonos alkotások ezért, mutatnak különbözőséget… A kifejezésben is, kifejezetten is mutatják a különbséget. A stílus azokat a kifejezéseket keresi, az olvasói véleményhez, Melyek a legjobban stimmelnek az egyéni vonásokkal is gazdagított élményhez. Művészi kifejezésben az író egyénisége érvényesül, hozzánövekszik... Az író a kifejezés és az érthető tartalom azonosságára törekszik. A törekvés útja: az élmény színeződései teherbíró Módon kerüljenek át, egyre jobban a műbe… mi strapabíró, Egyre fényképszerűbben rajzolja, önmagát láttatva az író. Az élménynek benne kell rejtőzködni olvasónak... a mondatba, És ez a művészi anyag, az író egyéniségét hordozza… Az egyéni szintet, semmiképpen ne veszítsük... sikoltozza! A kezdők ügyesek? Még ne vegyék a bátorítást magukra, Ők még csak figyeljenek, hogy művük ráfeszüljön alapokra! Az író ott kezdődik, hogy törekszik az igaz művészetre, Kerüli a pongyolaságot, törekszik a tökéletesre. Az írók céljaik megvalósításában, mesterségbelien is művészek, A stílus tetszetős formálásában, ahogy felhasználtak a követelmények. Az írónak ismernie kell a hagyományokat, a lehetőségeket, És az olvasó is akkor érezheti, hogy most kap új eszmeiségeket. A vers az a műfaj, melynek a fejlődése jórészt stiláris kérdés És, hogy a versben legerősebb a hagyomány szerepe... nem is kérdés… A költő vershagyományokból születik. Ki milyen lesz, az más kérdés. Prózában minden értelmes ember talán... ki tudja fejezni a gondolatait, De verset csak az tud írni, aki tudja mi a vers, tudja saját teóriáit… Aki olvasott verset, és aki igazán a lelkében éli meg a sorait. A ritmus, a versforma és a rím, már régi dolgok, nagyon nagy feladat. Kezdő költő csak vershagyományból ismerheti meg… neki még nagy falat. Az állandó élményanyag úgy kerül ki igazi költő lelkéből, Ha a kifejezés különbözik a többi vers kifejezésétől… A vers nem szereti az azonosságot és szépségesen, és éppen emiatt Igazi költő kifejező készlete a legművészibb legyen, írás alatt! A vers önmaga a legkövetelőbb, nem tűr más tekintetet, Mert nem tűr meg két teljesen azonosra írt költői képet. A vers kötöttsége magyarázza a szigorú szabályokat, A rímelés mestersége is fenntart ilyen, jó szabályokat… Az azonos rímek ismétlődhetnek és ismétlődnek, De a meglepően hangzó rímpárok, már feltűnőek… A magyar nyelv hangtanilag három csoportra különíthető, És ezek a csoportok az e -ző, az i -ző és még az ö -ző. Az irodalmi nyelv, az e -ző nyelvjárást vette alapul És a jogi nyelvezetben is ez szolgál törvényirásul. Felfedez, mondjuk és írjuk, tiszta e -zéssel, Fölfedez… már szebben hangzik, némi ö -zéssel… Nem hangzik valami szépen, de uralkodó az e hang, író ettől óvakodik, És a nagyon gondos írók, ezt az egyhangúságot messze, messzi ki is kerülik. A stílus egysége erősen megköveteli a kifejezett, leírt gondolat És környezet hűségét, a szavak stílusában is, mint értető hátsógondolat. A helyes stílustörekvés újat akarhat, de nem erőlködve, Az erőlködés mindig nevetséges és a munka fölöslege… Az ismétlés, megfosztja a stílust… attól, mi művészi jellege. A köznapi kifejezések (konvenciók) állandó használata Megfosztja a stílust a művészi jellegétől… rossz szóhasználata. Aki megelégszik a mindennapi kifejezésekkel, az nem művészi író, A konvenció nem… a művészi stílusjobbító követelményeivel bíró! Poétaság? Affinitást igényel, és mély alázatot, Akkor írj, ha identitást érezve hozol áldozatot… Még fontos, hogy mindig kezeld magadban a sok változatot... Vecsés, 2015. november 25. – Kustra Ferenc – amikor az emberek még beszélgettek egymással… [Kenyeres Imre: Rejtelmes irodalom c. műve alapján. 1931.] | ||||||
| ||||||
