|
|
|
|---|---|
 |
|
| Hófehérke | ||||||
| Igen, ez csak vers: lim-lom, szép szemét,
Játék, melyet a halk gyermek, a Vágy Faragcsál, s olykor lustán félbehágy, S merengni húnyja álmatag szemét. Most ezt faragta: kis szonett, setét Szavakból ácsolt bús ébenfa-ágy. S ráfekteti gyengéden gyenge, lágy Szerelmem holt, virágos tetemét. Pihenj, szerelmem! nézzenek a boldog Él?k, mint nyugszol némán, hófehérbe, Tündérmeséim édes Hófehérje. Ágyad szélén vigyázva üljenek, Mint árva törpék, furcsa, bús koboldok, S csendeskén sírjanak a halk rimek. | ||||||
| ||||||
