|
|
|
|---|---|
 |
|
| Elveszett Történet | ||||||
| Bevezet?:
Ja...elveszett.....elveszett... VERZE1: Hazudhatom, hogy jelentéktelen számomra már, Rímek mögé bújva, egy sötét alagútban az érzés ketrecbe zár, Nem ereszt engem, mondd "Miért kellett ezt tenned velem?!" Mit ártottam, hol rontottam el az egészet, ezt csak te érzed... Próbáltam veled lenni, benned hinni, mindent megtenni érted, Egy halovány képzet sugallta, "Ne engedd el, talán mégis érett". Volt ki helyettem mérlegelt, "Mondd azt neki, hogy: Ég Veled" De engem szinte semmilyen szinten nem érdekel, rajtam ki nevet... Lenézhetnek ha akarnak, ellenállok a szavaknak, leperegnek rólam, Szótlan csenddel t?röm, ha kell nekik is elbet?z?m, mit érzek én irántad, Szívvel-lélekkel SZERETLEK, IMÁDLAK...meghalnék, ha kérnéd... Szerelmem vallomásaként szolgál e rémkép, Nézd!...nálam nincsen mérték... (1:11) REFRÉN: Elveszett ez a történet, nem értem miért történhetett... Ez velem, mit tettem, mivel érdemeltem ki az egészet?! Néha-napján próbálom eltaszítani, elfeledni a képet, mik Felvillannak a félhomályból, a pillanatnak élek, hol Szerelmi mámor Borítja lelkem,köd belepte fátyol, és kiutam nem találom e kirekesztett világból. (1:35) VERZE2: Mondd! Miért vagy oly távol?! Miért félsz t?lem? Szerelmem veled szemben hevesebben lángol, mint el?tte, Amiben lehetett melletted álltam, akarva-akaratlan olyanná váltam, Mit hihetetlennek találnak, "Mi a szándéka, ennek a srácnak?" Intim a válasz, nincs mi ki támaszt, lassan magamba fordulok, Egy meredek szakadék mélyére zuhanok, "Miért vagyok ilyen ostoba?" Tudom elveszett utakon nem juthatok már, a szíved szférájába soha! Párhuzamos jelenekben át, próbálom áthidalni az éjszakákat, Ébren álmodom, titokban téged látlak! "Most mit csináljak?" Ez az ösvény járhatatlan, íme pár procedúra, mi különben vár a katlan Mi a n?i lélek vonásaira vet majd fényt, ezzel lehet sugall némi reményt. Egyes személyeknek, miel?tt ama végtelen mélység fogságába esnek! REFRÉN: Elveszett ez a történet, nem értem miért történhetett... Ez velem, mit tettem, mivel érdemeltem ki az egészet?! Néha-napján próbálom eltaszítani, elfeledni a képet, mik Felvillannak a félhomályból, a pillanatnak élek, hol Szerelmi mámor Borítja lelkem,köd belepte fátyol, és kiutam nem találom e kirekesztett világból. VERZE3: Kezeim között tartom mára az eszközt, tévhitekbe ne ess, meg nem szöksz! Nálam az adu... Számomra a n?i spiritusz nyitott könyv, nyitott kapu, Nem kételyes a megoldás, kell hogy meglásd, akár végzetes rovások árán... T?nik szembe, ki tanul a kárán, ki nem.... aláveted magad, vagy múlsz a végtelenbe. Szimbolikusan szinonimákba foglalom, több módon kifejthetem, bárhogyan mondhatom, Egy ?si kínai törvény, Feng-Shui megnevezésen az emberekben él! Nemeket állít átellenben, jellemrajzot formál, szimplán szemlélteti b?vebben, Hogy a férfi a koordinátor, a N? elvárja, ha nem találja elpártol, más irányba... Utána mind hiába, bármit is teszel...a szemében ezentúl egy kommersz egyén leszel! REFRÉN: Elveszett ez a történet? Már értem miért történhetett... Ez velem, mit tettem, mivel érdemeltem ki az egészet?! Néha-napján próbáltam eltaszítani, elfeledni a képet, mik Felvillantak a félhomályból, a pillanatnak élek, hol Szerelmi mámor Borítja lelkem,köd belepte fátyol, s kiutam megtaláltam e kirekesztett világból. | ||||||
| ||||||
