|
|
|
|---|---|
 |
|
| A kastély grádicsán . . . | ||||||
| A kastély grádicsán,
a kastély grádicsán oly szép lány lépeget le, oly szép lány lépeget le... Kér?je annyi van, kér?je annyi van, vaj' melyiket szeresse vaj' melyiket szeresse? Az egyik péklegény, az egyik péklegény, a másik gróf kegyeltje, a másik gróf kegyeltje. Egy kis csizmadiát, egy kis csizmadiát, ért végül a szerencse ért végül a szerencse. Varr is neki topánt, varr is neki topánt, finom holland selyembe, finom holland selyembe. S ahogy fölhúzza rá, ahogy fölhúzza rá, úgy kéri meg remegve, úgy kéri meg remegve: -Szépleány, akarod-e, szépleány akarod-e, hogy együtt feküdjünk le, hogy együtt feküdjünk le? Vár ránk egy szép nagy ágy, vár ránk egy szép nagy ágy, fehér gyolccsal bevetve, fehér gyolccsal bevetve. Az ágy négy oldalán, az ágy négy oldalán, négy zöld bokréta lenne, négy zöld bokréta lenne. És az ágy közepén, és az ágy közepén, mély folyó fut keresztbe, mély folyó fut keresztbe. A király ménese, a kiály ménese, mind itathatna benne, mind itathatna benne. S alhatnánk benne mi, alhatnánk benne mi, míg világ lesz örökre, míg világ lesz örökre. | ||||||
| ||||||
