|
|
|
|---|---|
 |
|
| Az ? képe | ||||||
| Mid?n a hajnal elveri álmomat,
S a fény csak lopva csúsz még rejtekembe, Imádott kedves kép! te t?nsz szemembe, S ah, gyúladni érzem régi lángomat. Ez ?! ez ?! kiáltom, s csókomat A képnek hányom részeg?lt hevembe. Így szólott, így járt, így mozgott, ölembe Így s?lyede, elfogadván jobbomat. S most ezzel folynak, mint egykor vele, A titkos, édes, boldog suttogások, Vád, harc, megbánás, új meg új alkvások. S mid?n ezt ?zöm, mint egykor vele, Kél a nap, s bél? a jaloux-nyiláson, S sugárival kör?le glóriát von. | ||||||
| ||||||
