|
|
|
|---|---|
 |
|
| Por tengere | ||||||
| Sorsom, mint kiszáradt folyó medre,
Száraz, köves, és a por tengere. Szomjan veszett, elhullottak csontja Övezi partot, mint keblek halma. A sivárság olyan szembetűnő, Hogy ettől már majd’ megolvad a kő. Éltet adó folyadék itt nincsen, Hogy lesz-e, arra kilátás sincsen. Szárnyalni kellene, mint Ikarosz, Mit számítana, hogy az lenne rossz. Félnem nem kell, hogy majd megolvadok, Mert kilátás sincsen, hogy szárnyalok. Vecsés, 2000. július 17. – Kustra Ferenc József – önéletrajzi írás. | ||||||
| ||||||
