|
|
---|---|
A vágy bizsergése… 2/4. | ||||||
Hol vagy már, kedvesem?
A vágy bősz bizsergése lúdbőrösséget okoz, Ha nincs ott a partnered, az élet ezzel pofoz. A gondolatok is nehezülnek És nagyon vaddal kiegészülnek… Csak egy éjszaka, a földöntúli boldogság, De élet, ha nem adja, lesz elkárhozottság. Kérdések halmozódnak, igazi válasz nélkül, Bennem a vágyódás, katasztrofálisan mélyül. A bizsergés, eluralja eremet, Forróvá teszi oly' habzó véremet… Már nem is tudok semmi máson gondolkodni, csak fellebbenő szoknyádra gondolok, Úgy tűnik, hogy a nyári, meleg időjárás is ellenségem, magamban harcolok. Szoborszerű szépséged, betölti a látómezőmet, Kiterjeszti a nagyon felbuzduló férfi énemet! Vad gondolatokat letörni, És imádsággal segíteni… Bizony, marhaság elmélkedni. Bizsereg a vérem, a libabőröm, meg minden is, Másra már nem is gondolhatok, bőrödre, rád, csakis… Megölelnélek én, hogy érezd, hogy remegek most is. Vecsés, 2016. július 21. – Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||