|
|
|
|---|---|
 |
|
| Hulló csillag.... | ||||||
| Mély fájdalom járja át a szívemet.
Tudom,hogy soha nem szerethetlek Téged. Elérhetetlen vagy nékem,mint csillag az égen. Vágyálom maradsz örökre,szívem keser?ségére. Szabályok?-Tudom,hogy Te nem rúgod fel ?ket. Talán ezért is szeretlek még most is Téged. Te nem vagy olyan,tudom,hogy nem érhetlek el, Ha mélyen belegondolsz-nem lehet,hogy nagyot tévedel? Nem tudhatod,mit veszíthetsz,van,ki Téged ennyire szeret? De talán van más is,aki mindent megtenne Érted? Annyira sajnálom ezt a nagy távolságot köztem és közted, Ha csak egyszer? ember lennél,talán én is elérhetnélek. Olyan vagy nékem,mint a fény,mely beragyogja lelkem, Ha Téged látlak,édes mosolyodat,megsz?nik minden körülöttem. Szeretem az illatodat,kezed érintését,szád érzékiségét, Rólad lemondani?-Nem tudnék,akkor sem,ha Te így szeretnéd. Ha felnézek az égre,ezer csillag ragyog ott nékem, Csak azt az egyet,ha elérhetném,boldoggá tehetne, Látsz egy hulló csillagot,ha felnézel az égre, Az a csillag én vagyok,aki kihunyt örökre. | ||||||
| ||||||
