|
|
|
|---|---|
 |
|
| Én hegyre indultam | ||||||
| Melléfogtam hajdanán…
Én hajdanán, nagyon pozitívan a hegyre indultam, Mire fölértem, szembesültem vele, meddig jutottam, Ez csak egy kis lankás dombocska! Lelkesen följutottam! (Sedoka) Domb! Csak egy lapos Emelkedő! Caplatok. Itt már nem lesz hegymenet. A hegyek között Mint ellaposult fennsík! Unalmas bejárni is… (3 soros-zárttükrös) A dombon leültem egy kicsit a nincs is megállóban, beszélgettem magammal, Vártam a távolsági járatot, mi erre soha nem járt… elsápadt arcommal… A dombon leültem egy kicsit a nincs is megállóban, beszélgettem magammal. Mint kikötőben kikötött hajót, megkurtító kikötőkötél, Engemet a lét valósága tartott fogva! Nekem, nincs élettér… Mint kikötőben kikötött hajót, megkurtító kikötőkötél. (bokorrímes) Esett az eső is, én meg eláztam, mint egy kóbor kutya, Messzire innen nem láttam, mert egy nagy-erdő volt az útba… Esett az eső is, én meg eláztam, mint egy kóbor kutya, Közben meg az elkopott hatékonyság áporodott levegője lengett körbe, Lehet, hogy hagytam magam, mint barom és ezért rúgott folyton belém az ökörbe? Vecsés, 2018. január 2. - Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
