|
|
|
|---|---|
 |
|
| Gyere hozzám | ||||||
| Gyere hozzám, szeress engemet,
Aranyozd meg szegénységemet. Alacsony házamba jöjj be napvilágnak, Sötét éjjelembe arany fénybogárnak. Szegény vagyok - nem tagadhatom, Nem osztoztam földi javakon: De én tudom, hogy ha szeretnél te engem, Valamivel mégis birnánk mindaketten. A napot majd avval töltjük el, Várjuk a szép éjt, hogy jöjjön el; Oh, a nappal minden valóságával Föl nem ér egy csöndes éjre gondolással! Álmodol majd, mint a liliom Forróságról - nyári hajnalon, Mely a szomjúságtól meghajolva, lankad S érezi, hogy száll az éltet? mézharmat. | ||||||
| ||||||
