|
|
|
|---|---|
 |
|
| Jó, hogy amit használunk, az magyar szó | ||||||
| Született és hithűvel telt magyar vagyok a történelmünkbe…
(leoninus) Magyar a szód, mondják a fülembe… magyar a szód, mondják bele a szemembe… A némaságnak bennem nincsen otthona, magyar beszéd a lelkemnek otthona. Én teljes magyar ember vagyok, igy neveltek, így tanítottak… ki más… ti igy haltok? * (Senrjon trió) Bakó velem nem tárgyal, Akkor se, ha bárd van kezébe! Halál, érdemem? Volt, hogy kivégzőosztag Sorba állt és már csak úgy lőttek. Magyart ölni jó? Tán’, rám rivallnak = magyar! De én biz’ nekik ellenállok! Én: magyar vagyok! * [Kínai: 27 szótag "Yijiangnan" 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa (x = végtelen)] Magyarul: Élni akarok! Magyart tettem társamul! Mért’ támadnak... agyalok, Pedig nem csalok! * (Tíz szavasok) Van nekünk királyi koronánk, Ezer éve István király hagyta ránk. Van nekünk magyar hazánk, Nagy királyunk, ezer éve bízta ránk. Van nekünk fölséges magyar lelkiségünk, Ehhez társul magas szintű eszmeiségünk. * (Apeva) Mi Mindent Megértünk! Nagyon adja: Eszmeiségünk! * (HIQ) Kalapom, Magyar! Lengetem… Légy velem! * (Senrjon) Mi együtt mindig Csak magyarul beszélünk! Ez anyanyelvünk! * (leoninus) Magyar a szó, amit suttognak a fülembe… magyar a szó, jó, ha mondják szemembe… A néma szónak bennem nincsen semmi otthona, magyar beszéd a lelkemnek otthona. Ízig-vérig magyar ember vagyok, igy neveltek föl, tanítottak… ki más… majd igy halok. Vecsés, 2024. május 21. –Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként. | ||||||
| ||||||
