|
|
|
|---|---|
 |
|
| Lúdtollat a kalamárisba | ||||||
| (3 soros-zárttükrös)
Mártsuk azt a jól hegyezett lúdtollat a kalamárisba, Szinte puhán, halkan koppan, mert nincs is benne semmi tinta… Mártsuk azt a jól hegyezett lúdtollat a kalamárisba. * (bokorrímes) Mártsuk be a kalamárisba nagyon óvva -metszett- lúdtollat Kétes jövő tintájába... írjuk az életszagú sorokat… Hol van a gondolat, van-e valahol -ötletes- ég csak egypárleledző gondolat… Mi egy lelket kivallat… Fehérlik a papír, tükrözi, poéta mit is írogat. * (Leoninus) Talán én is embernek számítok, attól, hogy művészi verseket írok. Hangnemem megjelenik a lélek falán, megy tovább az én szívem falán… Poétaként írok, tisztelettel, az olvasó iránti szeretettel. A múlt a történelem, ezt már tudjuk. A jelen nincsen is, már ezt is tudjuk. A jövő nagy rejtély, mi lesz, nem tudjuk. Vecsés, 2015. március 2. - Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
