|
|
|
|---|---|
 |
|
| Csípős őszi reggel -2/2. | ||||||
| Békés élet kellene, sors ad magatehetetlent!
Sors amúgy nem ad ilyent, csak jól elviselhetetlent, Csak gerjeszti tovább, fáradhatatlan lehetetlent. * (haiku) Szenderül a táj, Elnémult a madárdal. Ezüst ruhát ölt. (senrjú) Lassan mozdul már, Sok év terhét cipeli. Vágya békés lét. * Dér hidegen októberi, őszi a reggelem! Nem egy ilyen csípős, vad élet kellene nekem… Sors csak fütyül rám, csak tapos tovább, bele a lápba És látszik, jól érzi magát, ebbe a mulatságba… * (septolet) Bősz Ősz Hideget kettőz. Deres reggelen Ülni kinn kellemetlen. Ősz körülöttem, Őszbe ért életem. * Az immár sálviselős októberi reggelen, Felismerem… itt a tél, jóm alig van… ne vesszen. Sorsom, nem fázik, saját mocskában engem üt, izzad És ez azt eredményezi, pozitívum nem fakad… * (sedoka) Csípős már az ősz, Közel kóricál a tél. Meleg szoba… szív kövül. Ha nincs, ki ölel, Meleg szoba nem segít. Szél süvít, kinn s szívemben. Vecsés, 2019. szeptember 12. – Szabadka, 2020. március 26. – Kustra Ferenc József– a versszakokat én írtam, alájuk a haikut, senrjú –t, septoletet, sedoka –t, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: „Elnémult a madárdal” | ||||||
| ||||||
